Rekonstruálták az ősmadarak tollszínét

Amerikai kutatók fémnyomok alapján rekonstruálták a dinoszauruszok korában élt ősmadarak tollazatának mintázatát.

Egy amerikai kutatócsoport az egyik legősibb csőrös madár, a Confuciusornis sanctus 120 millió éves kövületében réznyomokat talált. A réz lényeges szerepet játszik a barna és fekete festékanyag keletkezésében.

A kutatók speciális röntgentechnikával vizsgálták a kövületeket, eredményeiket a Science című folyóiratban tették közzé a Der Standard internetes kiadásának ismertetése szerint. Kimutatták, hogy a nyakon lévő pehelytollak, valamint a szárnyvégek és a két hosszú faroktoll végei több rezet tartalmaztak, ezáltal pedig valószínűleg sötétebbek voltak, mint a tollruha többi része. A réz az eumelanin festékanyag termeléséhez szükséges, amely többek közt az emberi hajnak, a hüllők bőrének és a madártollaknak a sötét színezetéért felelős. A Confuciusornis sanctus kövületén kívül a kutatók a Gansus yumenensis ősmadár több mint 105 millió éves fosszíláját is megvizsgálták, és ma élő madarak tollazatával hasonlították össze.

Rekonstruálják az ősmadarak tollazatát

A Confuciusornis sanctus kövületében cinket, rezet és kalciumot is kimutattak. Az egyik röntgenfelvételen például látszik a cink eloszlása a madár körüli kőzetben. Kalciumot többek közt a csőrben és a csontvázban találtak, ami a tudósok szerint jó állapotban fennmaradt csontszerkezetre utal.

A speciális eljárás révén a kémiai elemek fluoreszkálni kezdenek, így válnak láthatóvá. A kutatók korábban a kövületekben már találtak melanoszómákat, amelyekben a festékanyagok keletkeznek és tárolódnak. Alakjuk alapján következtetni tudtak az esetlegesen bennük rejlő színekre.